Székesfehérvár
Székesfehérvár több mint fél évezredig (XI-XVI.század) királyi székhelyként, a magyarság szakrális központjaként játszott egyedülálló szerepet a magyar históriában. Itt temették el királyaink nagy többségét Szent Istvántól, Könyves Kálmánon, Károly Róberten, Nagy Lajoson, Mátyás királyon át, Szapolyai Jánosig.
Itt avatták szentté István királyt és Imre herceget, itt hirdették ki Európa második alkotmányát, az Aranybullát.
Székesfehérvár volt a magyarság els?, valódi városa.
Ennek megfelel?en történelmi látnivalókban igen gazdag. Feltétlenül érdemes megcsodálni belvárosát, régészeti és képz?m?vészeti gy?jteményeit, különleges és értékes köztéri alkotásait.
A Városház tér az Országalmával és a Püspöki Palotával, a Romkert, a Szent István Bazilika, valamint a városközponttól kissé távolabb fekv?, romantikus Bory-vár megtekintése feledhetetlen élményeket nyújt csakúgy, mint a sokszín?, hagyományos rendezvények
A mai Székesfehérvárt az teszi egyedülállóvá, hogy a történelmi múlt páratlan gazdagsága szerencsésen ötvöz?dik a modern iparvárossal. Meg?rizve, megtartotta történelmi értékeit, építészeti báját, de létrehozta azt a modern ipari bázist, amelyik európai nívón m?ködik és termel. Az elmúlt években egész Európát és benne hazánkat érint? recesszió hatását Székesfehérvár sem védhette ki, de a legutóbbi id?kben a város gazdasági fejl?dése újra lendületet vett. A befektet?k bizalmából új munkahelyek létesülnek, új gyárb?vítések, áruházi építkezések, új lakásépítések kezd?dtek el. Független kutatók szerint Székesfehérvár ma az egyik legiparosodottabb város az országban és Budapest után nálunk a legmagasabb a vásárlóer?. A város gazdaságilag felzárkózott Európához, kialakult és meger?södött egy olyan gazdasági környezet, amely biztos alapot adott a stratégiai befektetések számára.
Székesfehérvár nemcsak emberlépték?, de emberbarát város is, ahol a lakók és vendégek egyaránt jól érezhetik magukat a barátságos környezetben, a vendégszeret? fehérváriak révén.
Székesfehérvár több mint fél évezredig (XI-XVI.század) királyi székhelyként, a magyarság szakrális központjaként játszott egyedülálló szerepet a magyar históriában. Itt temették el királyaink nagy többségét Szent Istvántól, Könyves Kálmánon, Károly Róberten, Nagy Lajoson, Mátyás királyon át, Szapolyai Jánosig.
Itt avatták szentté István királyt és Imre herceget, itt hirdették ki Európa második alkotmányát, az Aranybullát.
Székesfehérvár volt a magyarság els?, valódi városa.
Ennek megfelel?en történelmi látnivalókban igen gazdag. Feltétlenül érdemes megcsodálni belvárosát, régészeti és képz?m?vészeti gy?jteményeit, különleges és értékes köztéri alkotásait.
A Városház tér az Országalmával és a Püspöki Palotával, a Romkert, a Szent István Bazilika, valamint a városközponttól kissé távolabb fekv?, romantikus Bory-vár megtekintése feledhetetlen élményeket nyújt csakúgy, mint a sokszín?, hagyományos rendezvények
A mai Székesfehérvárt az teszi egyedülállóvá, hogy a történelmi múlt páratlan gazdagsága szerencsésen ötvöz?dik a modern iparvárossal. Meg?rizve, megtartotta történelmi értékeit, építészeti báját, de létrehozta azt a modern ipari bázist, amelyik európai nívón m?ködik és termel. Az elmúlt években egész Európát és benne hazánkat érint? recesszió hatását Székesfehérvár sem védhette ki, de a legutóbbi id?kben a város gazdasági fejl?dése újra lendületet vett. A befektet?k bizalmából új munkahelyek létesülnek, új gyárb?vítések, áruházi építkezések, új lakásépítések kezd?dtek el. Független kutatók szerint Székesfehérvár ma az egyik legiparosodottabb város az országban és Budapest után nálunk a legmagasabb a vásárlóer?. A város gazdaságilag felzárkózott Európához, kialakult és meger?södött egy olyan gazdasági környezet, amely biztos alapot adott a stratégiai befektetések számára.
Székesfehérvár nemcsak emberlépték?, de emberbarát város is, ahol a lakók és vendégek egyaránt jól érezhetik magukat a barátságos környezetben, a vendégszeret? fehérváriak révén.